Büszkeség és balítélet
meg a zombik
, vagy ha kicsit
tágan akarjuk értelmezni a
műfajt, akár a csapnivaló
Mobil
Stephen Kingtől nem hoz semmi újat.
A tizenkettő egy tucat horrorkönyvek
között természetesen vannak üdítő
kivételek is, ilyen például Alden Bell
regénye, a
The Reapers Are the Angels
.
A könyv egy 15 éves lány, Temple története,
aki átvág a zombihordák uralta világon.
Ő már az apokalipszis után született, nem
ismerheti a jóléti társadalmat, csak a
folytonos menekülést és félelmet, egy
olyan világot, ahol a túlélők néha csak egy
árnyalatnyival jobbak a zombiknál. Mégis
kitart és segít másokon, észreveszi, hogy
Isten a világ vége után is meghagyta annak
szépségét, és csak az egyénen múlik, hogy
észreveszi-e még azt.
Ellentéte Bell könyvének Max Brooks
könyvpárosa. A
World War Z
már hazánk-
ban is kapható, de talán többen hallottak
a Brad Pitt főszereplésével készülő film
forgatásáról. Ennek első része a The
Zombie Survival Guide
című ál-dokumen-
tumregény. Alaposan magyarázza
megtörtént esetek vizsgálatával, hogyan
lehet a zombik ellen hatásosan védekezni,
mely eszközök és képességek szükségesek
a túléléshez. A könyv végén egy történelmi
áttekintést kapunk a zombitámadásokról,
Kr. e. 60 000-től egészen 2002-ig, a
Virgin-szigeteki kitörésig.
A kézikönyv folytatása pedig a
World
War Z
. A zombiháborúról retrospektíve
szóló regény nem annyira az egyén
túlélésével, hanem inkább az általános
emberi gyengeségekkel foglalkozik. Brooks
világában pártok és országok mutogatnak
egymásra cselekvés helyett, miközben
milliók pusztulnak el. A kormányok
korruptak és tehetetlenek, az emberek
pedig félnek és képtelenek tenni bármit
magukért. A
Survival Guide
iróniájával
szemben a
WWZ
már kőkemény szatíra,
kicsit kínos lesz a mosolyunk olvasás
közben, de megéri.
A zombikönyvek egyik
rossz kliséje, hogy a
felkelő holtak annak
dacára újdonságként
hatnak a társadalomra, hogy
évtizedek óta ömlenek a hasonló
filmek, képregények és regények a
piacra. Mira Grant - egyelőre magyarul
még meg nem jelent - regénysorozata
elegánsan kezeli ezt a kérdést, beleilleszti
a zombikat a szubkulturális kontextusba,
nem tesz úgy, mintha a 2000-es években
még senki nem hallott volna járkáló
halottakról. Az első könyv, a
Feed
egy
akcióhorrorba oltott politikai thriller, amely
olyan, mintha George Romero rendezett
volna egy epizódot az
Elnök Emberei
című
sorozatban. A 2039-ben, Amerikában
játszódó könyv hősei bloggerek, akik
átvették a zombikrízis idején csúfosan
leszerepelt profi média szerepét. A könyv
ügyes, laikusok számára hihető virológiai
magyarázattal rukkol elő a zombik
létezésére, a cselekmény pörög, az ábrázolt
világ pedig reális és izgalmas.
Ügyesen kerüli el a zombis közhelyeket
a 2011-ben megjelent
Raising Stony
Mayhall (Felnevelni Stony Mayhallt)
írója,
Daryl Gregory is. A cselekmény 1968-ban
kezdődik, az első zombi-invázió idején.
Főhősünk egy fertőzött gyerek, aki a
zombilét ellenére mégis felnő és befogadja
őt a Másképpen Élők – ahogy a politikailag
korrekt zombik hívják magukat – társadal-
ma, és fontos személlyé válik. Gregory
stílusa zseniális és vicces, önironikus és
kikacsintó, valamint vállaltan vallás- és
társadalomkritikus.
Kedves olvasók! Tegyenek el konzerve-
ket, ivóvizet, lőszert és sok jó könyvet
tartalékba. Ki tudja, mit hoz a jövő?