14 KÖNYVES MAGAZIN
Nemcsak a bankok,
a kultúra is megcsúszott
SZÖVEG:
APRÓ ANNAMÁRIA
Az 1920-as évek Amerikáját a társadalom
egy része óriási buliként élte meg. Az első
világháború után fellendült az amerikai
gazdaság, volt pénz, a dollár erős volt, az
emberek Európába jártak, és a szesztilalom
miatt kitört a bulihangulat. Sok illegális
kocsma nyílt, és azok, akik megtehették,
fittyet hánytak a tiltásra.
„Ez az a kép, amelyet dédelgetünk a
20-as évekről, de a valóság ennél azért
árnyaltabb. A 20-as években az amerikai
társadalom kettészakadt” – hangsúlyozza
Vöő Gabriella irodalomtörténész. Volt egy
urbánus réteg, akikre jellemző volt az előbb
leírt attitűd. Az ő irodalmuk az úgyneve-
zett magasszintű modernizmus volt. Ekkor
lett világszínvonalú az amerikai költészet,
és a modernista írók, Hemingway,
Fitzgerald is ekkor kezdtek alkotni.
Eközben viszont a társadalom másik oldala,
a vidéki Amerika gyakorlatilag bezárkózott
szellemileg. Maga a szesztilalom is a
vallási, társadalmi fundamentalisták
nyomására született meg. A bezárkózott,
protestáns réteg délen ellenállt minden
modernizálásnak és új szellemi törekvés-
nek. A híres a Scopes-perben például,
amelyet a Tennessee állambeli biológiata-
nár ellen indítottak, amiért Darwin
evolúciós elméletét tanította, a pert a
tanár vesztette el. Tehát már a 20-as
években létezett egy szakadás, a 30-as
évek és a tőzsdekrach után pedig megint
kettészakadt az amerikai társadalom, de
ekkor már nem szellemi erővonalak, hanem
gazdasági helyzet mentén. John Dos Passos
az USA-trilógiában úgy emlegette ezt, mint
a két nemzet, a szegények és a gazdagok
nemzete. Voltak, akik mindenüket
elveszítették, olyanok, akiknek már
korábban sem volt semmijük, emellett
nagy vagyonok is elúsztak, nagyon sokan
lettek öngyilkosok.
„A válság miatt az írók figyelme is a
társadalmi problémák felé irányult, sokan
balra tolódtak” – mutat rá Vöő Gabriella.
A 30-as években született meg az az
amerikai baloldali és modernista irodalom,
amelynek legjellemzőbb példája az előbb
említett USA-trilógia. Dos Passos egyfelől
modernista technikákat használt, filmes
eszközöket, az úgynevezett „camera-
eye”-t, tehát a kamera perspektívájából,
szinte objektíven jelenítette meg az
eseményeket, nem kommentált. Másrészt
pedig az újságírás és a filmhíradó eszközei-
vel is dolgozott. Újságfőcímeket látunk, és
a mögötte lévő valóságot kell felépítenünk
és kitalálunk. Megjelent az életrajz is a
trilógián belül, fontos és kevésbé fontos,
fiktív és valós személyek életrajza. Ez a
trilógia ötvözi az új, modernista techniká-
kat, másfelől pedig társadalmi kérdésekre
összpontosít, megpróbálja objektíven
bemutatni az amerikai társadalom egészét,
és reagál a konkrét eseményekre is a
filmhíradós részekben. Azt mondják Dos
Passosra, hogy az USA-trilógia nagyszerű
kísérlet, sikerült megírnia a hős nélküli
regényt, de sajnos jellemek sincsenek
benne. Vöő Gabriella szerint az a baj ezzel
az új fajta regénnyel, hogy ha az egyénített
hőst elhagyjuk, akkor az olvasó nem tud
azonosulni senkivel. Nagyon összetett
képet kapunk, sokféle módszerrel elmesélt
panorámát, de nincs hős, aki mellé
odaállhatunk.
A világválság vagy Great Depression íróit
Vöő Gabriella véleménye szerint nagyon
nehéz egy vezérfonal mentén értelmezni,
minden szerző másként reflektál a
válságra, de közös a társadalmi érzékeny-
ség a szegények iránt. A fehér írók elsősor-
ban „fehér témákat” dolgoztak fel, és
Faulkner ugyan érzékenyen ábrázolta a déli
fekete társadalom sorsát, de ő sem ismerte
őket igazán. Henry Miller pedig szexuális
forradalmat akart, miután Párizsban
végigszexelt néhány évet. Fitzgerald
Összeomlás
című esszéjében az egyén lelki
összeomlása párhuzamosan jelenik meg
a gazdaság összeomlásával. A korszak
kiemelkedő alkotása a Pulitzer-díjas
regény, az
Érik a gyümölcs
a Nobel-díjas
Steinbecktől. A regényben oklahomai
nincstelen farmerek indulnak el Kalifornia
felé, vándorlásuk mitikus struktúrában
jelenik meg, bibliai jelentőségű. A vándor-
lás azonban nem kaland és nem is a
kontinens meghódítása, nem a boldogság
és jólét, hanem a nyomor várja a farmere-
ket. Ez az amerikai álom vége.
Vöő Gabriella úgy látja, az irodalom
mellett a tömegkultúrában is leképeződik
a válság. A nagy gazdasági válság korsza-
kát két film jellemzi, amelyek bár egy év
különbséggel jelentek meg, ég és föld
választja el őket egymástól. Az 1939-es
A TŐZSDEKRACH NÉLKÜL STEINBECK SEM LENNE
2008 óta, a Lehman Brothers összeomlásától kezdve gazdasági válságban élünk. Volt már ilyen: 1929
szeptemberében a tőzsdekrachot eleinte senki sem vette komolyan, még Hoover elnök sem, majd
utólag a nagy gazdasági világválság nevet adták neki. A gazdasági válság legalább az irodalomnak jót
tett.
14 KÖNYVES MAGAZIN