„A döntéseikben továbbra
is szabad emberek”
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv
Szöveg:
Marczisovszky Anna
|
Kép:
Valuska Gábor
címke:
börtön, pszichológia, tudomány, kulturális antropológia, smekker
A bátaszéki születésű Fiáth Titanilla, az egykori
Luddita, (rap)szövegíró és emszílány, aki magyar–
pszichológia–kulturális antropológia szakon diplomázott,
vezetett rádióműsort a Tiloson, írt a magyar
arisztokráciáról, valamint rapnovellákat a
Szomjas
oázis
című antológiasorozatba, klinikai és addiktológiai
szakpszichológus, évek óta urbán-pszicho, valamint
börtöntémában publikál cikkeket, interdiszciplináris
társadalmi kutatásokból írja majd a doktoriját, ja, és 2004
óta börtönpszichológus. Ezekben a hetekben jelenik meg
Börtönkönyv
című tanulmánykötete. Bemutatjuk.
L
egkorábban talán a dalszövegírás
kezdődött, állítása szerint az
ihletet néhány, Bátaszéken töltött
dögunalmas nyár adta, „nagyjából a
dadaizmus melegágya”. A bajai gimnáziumi
évek biztos pontja volt a havi egyszeri
budapesti bulizás, így hamar világossá vált:
mivel kábé minden Pesten történik, adta
magát az ELTE BTK. A három szak mellett,
a kezdeti emlékezetes tabános antré után
(amikor is a közönség üvegekkel dobálta a
Fiáth lányokat, és többször kihúzták az
erősítőt is) beindult a Ludditák karrierje.
Három cd-jük jelent meg (2003 – Ludditák,
2005 – Porcogó, 2007 – tizenegyes),
minden fesztiválszezont végignyomtak, el
lehetett csípni őket a Gödörben, a
Kultiplexben, futárbálokon, beöltözős
koncertjeik visszatérő vendégfellépői
voltak Buppa és Sinya, 2007-től pedig már
saját nagyzenekarukkal játszottak. A
Ludditák a magyar underground megkerül-
38 könyves magazin