Basic HTML Version
Manó Könyvek | Budapest 2012
142 oldal | 2490 forint | ∞ Nádori Lídia
General Press Kiadó | Budapest 2012
32 oldal | 2500 forint
∞ Csépányi Zsuzsanna
Libri Kiadó | Budapest 2012
356 oldal | 2990 forint | ∞ Nagy Gergely
I
gazi meglepetés ez a
mesenovellákat tartalmazó
kötet: az osztrák szerző, aki
maga illusztrálja a könyveit,
olyan meséket ír, amelyek a kiadó
ajánlása szerint elsősorban kisóvodások-
nak szólnak, de az igazság az, hogy az
egyszerűnek tűnő kis történetek néha
olyan súlyosak és nyugtalanítóak, hogy
még a felolvasó szülő is kénytelen
komolyan venni őket. Ott van például
rögtön az első mese, amely egy egyedül
élő, magányos egérlányról szól, aki úgy
szorong, mint Elizabeth Gilbert, és
persze ő is világgá indul, hogy az
Ízek,
imák, szerelmek
stílusában megtalálja a
helyét. Egér létére macskákkal barátko-
zik, eltölt pár hetet egy ekhós szekér
sátrában egy helyes kis menyéttel, és
megismer egy öreg és magányos teknőst
is, akivel annyira nem foglalkozott senki
élete során, hogy még nevet sem adtak
neki. Megoldás igazából nem nagyon
van: miután a kisegér bejárta a világot,
és rájött, hogy milyen unalmasak a mexi-
kói rokonai, hazamegy, és a fáradtságtól
elalszik. A
Max, a robot
sztorija is
hasonlóan nyomasztó: egy olyan
robotról szól, akit mindenki kihasznál,
dolgoztat, de azt már nem veszik észre,
hogy időközben berozsdásodott. Sebaj,
jó lesz télen kályhának, derül ki a
befejezésből, és már érkezik is a
következő mese, amelyben két mókus
egy betörővel barátkozik, akit be is
fogadnak a házukba, és úgy búcsúzunk el
tőlük, hogy a narrátor bevallja: nem
biztos benne, hogy a betörő megjavult-e
valójában. Hogy ezek a rövidke és
meglepő sztorik paródiák, posztmodern
szűrőt megjárt tanmesék vagy egyszerű-
en csak depressziós történetek, azt
nehéz eldönteni – de talán épp ettől
működnek annyira!
A
legújabb Pettson és
Findusz-történet, talán
az eddigi legszívszorítóbb
mind közül. A vén
Pettsonnak ugyanis elege lesz abból,
hogy a macskája minden nap hajnali
négykor ugrálni kezd a szobában, és
Findusz inkább elköltözik. Bár csak az
udvari pottyantós budiba cuccol át
(amit a gazdája szépen átalakít neki
kényelmes cicaházzá), Pettsont mégis
megviseli az elválás. „Minden
pontosan olyan, mint régen. Csak
elköltöztem. Egy másik házba. De
azért még mindig otthon lakom” - ma-
gyarázza a macska, aki egész jól elvan
az öreg nélkül is. Pettson csak akkor
lesz igazán féltékeny, amikor Findusz
bejelenti, hogy vendéget vár a
házavatójára, és megkéri, hogy
segítsen neki a készülődésben. A
befejezés maradjon titok, de ahogy
sejteni lehet, a bácsi és a cicája
természetesen nem válnak el egymás-
tól. A gyerekek biztosan azonosulnak
majd Findusszal, aki néha képtelen
nem ugrálni, nem rosszalkodni, és
várják majd a nagy tanulságot, de
szerencsére Nordqvist messziről
elkerüli a tanító bácsis üzeneteket.
Findusz nem tehet arról, hogy olyan,
amilyen, és ezt a gazdája érti és el is
fogadja. A képeskönyv erőssége tehát
nem a tanulságos történetmesélésben
rejlik, inkább abban, ahogy humorral
és minimalista költőiséggel képes
visszaadni olyan súlyos és irodalmilag
nehezen megfogható jelenségeket,
mint az elválás fájdalma, a magány és
a leválás utáni állapot elfogadása.
Mindezt hangsúlyozottan humorral és
sok-sok hozzáadott kis többlettarta-
lommal, amelyeket a jól ismert,
részletgazdag és szellemes illusztráci-
ók szolgáltatnak.
Egy
olyan (elsőkönyves)
szerzőről van szó,
akinek a regényéért hisztérikus
licitálásokat folytattak szerte a
világban: millió dollárokért kelt el végül
az Egyesült Államokban, Nagy-
Brittaniában és Németországban is, és
ahhoz képest, hogy a kötet idei, már
kijött magyarul is a Libri Kiadó jóvoltából.
Tipikus disztópiának tűnik, ha a fülszö-
vegnél leragad az ember, de igazából
teljesen más, mint a mostanában divatos
posztapokaliptikus ifjúsági regények. És
nemcsak azért, mert igazából
preapokaliptikus jellegű (tehát a
világvégét megelőző napokról szól),
hanemmert elég merész ahhoz is, hogy
szembemenjen a disztópiákkal és a
lányregényekkel kapcsolatos elvárások-
kal. Sőt, nemcsak merészsége, de
tehetsége is van: kritikusai Ray Bradbu-
ryhez hasonlítják, és nem véletlenül.
Walker olyan atmoszférát képes
teremteni a vallási fanatikus szereplők, a
lelassult idő és a széteső családok,
megromló barátságok bemutatásával,
amitől az olvasónak tényleg halálközeli
érzései lesznek. A lelassult idő azért még
magyarázatra szorul: a
Csodák kora
világában (nem tudni miért, mivel a
narrátor 11-12 éves) a napok egyszer csak
egyre hosszabbak és hosszabbak
lesznek, felborul az addigi egyensúly,
erősebb lesz a gravitációs erő, a madarak,
bálnák és később több faj is pusztulni
kezd, és persze az emberek is összezava-
rodnak. Ami külön dicséretre méltó:
Walker nem hagyja, hogy szorítsák az
ifjúsági regény kötöttségei. A befejezése
úgy ellen-happyend, hogy azzal mégis
megerősíti az olvasóban az emberi(es)
ségbe és a jóságba vetett hitet – teszi
mindezt profi, feszes, izgalmas sci-fi-iro-
dalmi keretek között.
Szöveg:
Nagy Boldizsár
címke:
gyerek, mese, ifjúsági
Költözködő macskák, magányos, szingli egerek és számítógépező
szamarak is megfordulnak kedvenc új gyerekkönyveink között.
Sőt, az is kiderül, mit kezdjünk magunkkal akkor, ha netalántán
összebarátkoznánk egy betörővel vagy közelegne a világvége.
Erwin Moser:
Az egércirkusz
Sven Nordqvist:
Findusz
elköltözik
Karen Thompson
Walker:
Csodák kora
4
+
6
+
12
+
könyves magazin 43