16 KÖNYVES MAGAZIN
Mit adott nekünk
a gazdasági válság?
ÖT KIHAGYHATATLAN REGÉNY
A New York-i tőzsde 1929-es összeomlásával ijesztő véget ért a gondtalanság évtizede az Egyesült
Államokban. Az amerikai álomnak befellegzett, az emberek hirtelen a sivár utcákon találták magukat.
Pár esztendeje még mindenki Duke Ellington vad ritmusára rázta, a megrázkódtatás után viszont a
legtöbben az „Öregem, van egy tízcentesed?” kezdetű dalt fütyörészték bánatosan. A nagy gazdasági
világválság alatt tapasztalt szegénység és munkanélküliség bőséges munkával látta el az írókat.
Odalett a húszas évek íróinak kísérletező kedve, helyette a harmincas évek amerikai regényébe
a naturalizmus és a politikai szenvedély költözött vissza. Az irodalmi alkotások mellett riportok,
útleírások, fotóesszék százai mutatták be a felbolydult tömegeket, a forrongó nemzetet. „Azt hiszem,
mi itt Amerikában elvesztünk” - írta Thomas Wolfe, de sietve hozzátette azt is: „Remélem azonban,
hogy megkerülünk.” Mások nem voltak ennyire derűlátók. Szerintük a bevándorlók százezreinek
amerikai álma „légkondicionált lidércnyomássá”, „dollártól megátkozott” „irdatlan pöcegödörré”
változott. A válságot sokan megénekelték. Összeszedtünk néhányat a legjobb regények közül.
SZÖVEG:
VASS NORBERT
|
CÍMKE:
TŐZSDE, VÁLSÁG, GAZDASÁG, USA, NOBEL-DÍJ
Steinbeck Pulitzer-díjjal kitüntetett, nagy
ívű regénye dokumentarista alapossággal
és eposzi emelkedettséggel összegzi a
harmincas évek Amerikájának szellemisé-
gét. Hogy az Oklahoma farmjairól elvándo-
rolni kényszerülő, bankok által szoronga-
tott ágrólszakadtak, az „okie”-k életét
behatóan megismerje, Steinbeck a könyv
megírása előtt közéjük költözött.
Az
Érik a gyümölcs
aféle társadalmi
tiltakozó regény, amely a Joad család
sorsán keresztül az egész korszak kímélet-
len kritikáját adja. Naturalista pontosság-
gal mutatja be a 66-os úton Kalifornia felé
vonuló tömegek történetét, továbbá a
gazdasági nemtörődömség és a kapitaliz-
mus közönye ellen is felemeli a szavát.
A válság utolsó éveiben játszódó regényt
többen a legzseniálisabb könyvnek tartják,
amit Hollywoodról valaha írtak. Főhőse,
Ám Steinbeck nem elégszik meg azzal,
hogy elvezeti olvasóit a munkások rozzant,
bűzös táborhelyeire, hanem hitet tesz az
emberi szellem ereje, a transzcendens
iránti vágy mellett is. A regényt már a
megírása utáni évben megfilmesítették,
írója sokak szerint nagyrészt az
Érik a
gyümölcs
sikerének köszönhette 1962-es
Nobel-díját.
Legutóbb magyarul: 2010. Könyvmolyképző Kiadó,
fordította: Benedek Marcell
Tod Hackett, a fiatal festő azért költözik
a nyugati partra, hogy tablót készítsen
a magányos unatkozókról, akik a jobb élet
reményében vándoroltak Kaliforniába, az
álmot azonban sosem lelték. A stúdiók
celluloidfantáziáit a harmincas évek
nélkülözései ellenpontozzák, a dél-kalifor-
niai napsütésre az erőszak vet árnyat,
a vetítőtermek pedig álságos, hamis
menedékhelyet kínálnak csak a valóság elől
menekülőknek. West maga is dolgozott
forgatókönyvíróként, jól ismerte tehát
a város eszement légkörét. Szatirikus
csípősséggel megírt munkájában nyoma
sincs Steinbeck eposzi hőseinek. Helyettük
a regény a nagyváros kavalkádjának
tébolyát: verekedéseket, gyilkosságokat,
szexuális kiszolgáltatottságot mutat be,
és a civilizáció pusztulását vizionálja. West
írói nyelvét a szürrealizmus és a groteszk
hatja át. Dos Passos mellett ő számít
ÉRIK A GYÜMÖLCS /
THE GRAPES OF WRATH (1939)
John Steinbeck
SÁSKAJÁRÁS /
THE DAY OF THE LOCUST (1939)
Nathanael West
16 KÖNYVES MAGAZIN