Basic HTML Version
tanácsadó lehet nagyobb segítségére – PwC Magyarország
játszanak az egyes szereplők a pénzügyi
piacok működésében; ráadásul itt a
bankárok és a biztosítók mellett olyan
pikánsabb foglalkozások hasznáról és a
válságban játszott szerepéről is olvasha-
tunk, mint a befektetési bankárok,
lobbisták és könyvelők. A második részben
pedig olyan kérdésekről van szó egy-egy
fejezetben, mint például a spekuláció, az
egyenlőtlenség és a rossz ösztönzők.
A szerző alapállása meghatározza a
kívánatos változásokról szóló véleményét
is. Leginkább karakteres javaslatai a
pénzügyi piacok kiterjesztését tűzik ki
célul, szemben más szerzők véleményével,
akik inkább betiltanának a válságban
„leszerepelt” CDO-kat, CDS-eket és
társaikat. Shiller ezeket az innovációkat
alapvetően hasznos, legfeljebb rosszul
szabályozott eszközöknek tekinti.
„Ironikus módon, jobb pénzügyi eszközök-
re és nem a pénzügyi tevékenység
csökkentésére van szükségünk ahhoz,
hogy csökkenjen a jövőben a pénzügyi
válságok valószínűsége” – írja az könyv
előszavában. Az államnak támogatni kell a
pénzügyi innovációt, és segítenie kell új
piacok létrejöttét. A pénzügyi eszközökhöz
való informált hozzáférés demokratiku-
sabbá is teszi a társadalmat: „az emberek
valóban a modern pénzügyi kapitalizmus
résztvevőiként tekinthetnek magukra, és
nem cinikus pénzügyi szektor agresszív és
önző tevékenységségének áldozataiként.”
De milyen új pénzügyi eszközökre van
szükség? Úgy látja például, hogy az
ingatlanpiaci buborék kisebbre fújódott
volna, ha működik az ingatlanárakhoz
kötött értékpapírok és azok határidős
piaca, mert így könnyebben lehetett volna
az árak csökkenésére fogadni. Ennek a
piacnak a kialakítására egyébként
korábban maga a szerző is nagy erőfeszí-
téseket tett, többek között az ő nevéhez
fűződik az első ingatlanárindex kidolgozá-
sa. Az államadósság finanszírozását olyan
kötvények segíthetnék, amelyek kifizetése
a GDP növekedési ütemétől függ, mert így
válságos időszakokban nem nőne meg a
kamatteher, így a válságok nem borítanák
fel a költségvetést. A pályaválasztással
kapcsolatos kockázatot pedig a különféle
foglalkozások átlagbérétől függő értékpa-
pírok csökkenthetnék. Az új piacok
létrehozása mellett a létező piacokon is
reformokra van szükség Shiller szerint:
például demokratikusabbá és áttekinthe-
tőbbé kell tenni a vállalatok részvényesi
ellenőrzését, fel kell lépni a pénzügyi
buborékok kialakulása ellen, vagy új
nonprofit társasági formákat kell létrehoz-
ni.
Alapvető optimizmusa mellett Shiller
nem tagadja le a pénzügyi rendszer
problémáit, és számos fontos reformjavas-
latot is megfogalmaz. Ezzel együtt sok
olvasó erősen túlzónak találhatja a
könyvből áradó jóindulatú optimizmust,
hiszen ha benne is van a legtöbb eszköz-
ben a világot jobbá tevő potenciál, közel
sem biztos, hogy ez valóban realizálódik.
Törvényszerűen nagyon erős az ösztönzés
a szabályokat kijátszó pénzügyi innovációk
létrehozására, amelyek jelentősen
növelhetik a pénzügyi rendszer instabilitá-
sát. Másik oldalról a könyv nagy érdeme az
egységes narratíva, amely fontos ellen-
pontja a számtalan átgondolt és kevésbé
átgondolt kritikának. Az új pénzügyi piacok
megteremtése pedig fontos része lehet a
pénzügyek reformjának. Nem is olyan
régen talán senki nem gondolta volna,
hogy működőképes lehet például
mikrohitelre épülő modell, amely már több
millió nagyon szegény embernek segített
vállalkozásaik beindításában és kockázata-
ik kezelésében.
•
Olvasnivaló még
Tavasszal egy előadást
adott a cseh sztárközgaz-
dász, a vörös hajú, legin-
kább a Metallica énekesére,
James Hetfieldre hasonlító
Tomáš Sedláček, akit a Yale
közgazdasági újsága az öt
legfontosabb fiatal szakér-
tője között tart számon, a
Washington Post pedig
A
jó és rossz közgazdaságta-
ná
t a kötelezően elolvasan-
dó könyvek közé sorolta.
Könyvében a közgazda-
ságtanba visszaemeli az
értékeket és az erkölcsöt,
ehhez viszont az elemzett
témákat a lehető legjobban
kiszélesíti, szóba kerül a
teológia, a pszichológia, az
irodalom és a filmek is.
Sedláček Ádám és Éva
bűnbeesésétől eredezteti a
túlfogyasztást. A Könyves
Magazin negyedik számá-
ban Muraközy Balázs
mutatta be a könyvet: „A
könyvben talán a leghang-
súlyosabb szerepet az
egyéni és a társadalmi jó
viszonya kapja. Más szóval:
a társadalmi jó létrejötté-
hez szükség van-e arra,
hogy az egyének is jól,
morálisan viselkedjenek?
Az Ószövetségben például
– Sedláček elemzése
szerint – egyértelmű a
kapcsolat: ha rosszul
viselkednek az egyének,
akkor az Úr lesújt rájuk, és
így az egyéni rosszból
társadalmi rossz lesz. Ez a
mechanizmus felveti a
társadalmi előrejelzés
alapproblémáját is. Abban
a korban a próféták látták el
ezt a feladatot – bármen�-
nyire is rühellték néha. A
feladat azért nem volt túl
hálás, mert ha sikeres volt
a prófétálás, akkor jobban
viselkedtek az emberek, és
így végül mégsem pusztult
el a város. Az elemzői
szakma mindig
újrafelfedezett önellent-
mondásai már abban a
korban semmaradtak
észrevétlenül.”
A jó és A rossz
közgazdaságtana
Tomáš Sedláček
HVG Kiadói Rt. | Budapest 2012
400 oldal | 4200 forint
címkék:
közgazdaságtan,csehország,
Gilgames, Wall Street
könyves magazin 41