Ez egyfajta keverék identitás: ha erről
kérdeznek, akkor úgy is szoktam vála-
szolni, hogy keverék vagyok
Wałbrzychból. Hazám pedig a lengyel
nyelv. Nem érzem, hogy különösebben
kötődnék egy városhoz vagy országhoz,
egyébként is állandóan úton vagyok.
A könyv lapjain egyfajta boldog nosztal-
giával idéződnek fel a szocialista múlt
tárgyai, képei, életérzése. Mit gondol a
retró diadalmetéről Kelet-Európában?
Mennyire torzítja el a múltat, a múlt
rendszer emlékeihez fűződő fogalmatlan
vagy átgondolatlan rajongás?
Ez elkerülhetetlen, hiszen az új nemzedé-
keknek fogalma sincs arról, hogy milyen
volt azokban az időkben élni. A kultúra
szempontjából a nosztalgia pozitív dolog,
hiszen megidézi, hogy milyen volt
akkoriban, még ha ez egy torzított tudat
és kép is. Az eltorzított tudatból pedig
igenis származhat jó: egy jó könyv
például.
Lengyelországban is nagyon divatos a
Lengyel Népköztársaság-retro. Vannak
olyan honlapok, amelyeken csupa régi
tárgyakat lehet venni, sőt Krakkóban
kirándulásokat szerveznek Nowa Hutába
[Nowa Hutáról lásd keretes írásunkat! - a
szerk.]
, ahol még igazi retróebédet is
elkölthet egy lakótelepi lakásban az, aki
át akarja érezni a szocialista mindenna-
pokat. Minden kultúra átveszi a régi
emlékeket, és aztán a maga képére
formálja őket; a mai dizájnban természe-
tes, hogy megjelennek az akkori berende-
zések, használati tárgyak. Én például a
világban tett rengeteg utazásom után
mérhetetlenül vágytam arra, hogy legyen
egy betonfal a lakásomban. Valahogy ezt
éreztem természetesnek, ez volt az,
amitől otthonos lett a lakásom. Nem volt
könnyű kivitelezőt találni rá, de utóbb a
mesterember elmondta, hogy már több
lakásban kérték tőle, hogy építsen ilyen
falrészeket.
A regényben szereplő nők vágyaira, ha
szigorúan nézzük, talán a kilátástalan
jelzőt használhatjuk. Ez alól esetleg a
legfiatalabb szereplő, az unoka, Domini-
ka sorsa a kivétel. De anyja, Jadzia és az
ő anyja, Zsofia mind beletörődnek
sorsuk alakulásába, sőt el sem tudják
képzelni, hogy életük máshogy is
alakulhatott volna. Jadzia például egy
rossz házasságban, fel nem ismert
pánikbetegségben, gondjait tisztasági
mániába fojtva éli mindennapjait.
Egyetlen reménye a lányában van, hogy
az ő sorsa majd szerencsésebben alakul.
A Lengyel Népköztársaságban nehéz
idők jár tak a nőkre. Az emancipációnak
egy olyan hamis változata jelent meg,
amelynek keretében a nők szélesebb
Nowa Huta
Lengyelország egyik leghíresebb
lakótelepe a Krakkó mellett, a
hatvanas években felépített, minta-
városnak szánt betontenger, amely
végül Krakkó egyik városrésze lett. A
szomszédos vasművek dolgozói
voltak az elsők, akik beköltöztek a
szocialista-realista tömbházakba.
Nowa Huta alaprajza, hasonlóan a
többi mesterséges városhoz, szigorú-
an megtervezett, és meglepő módon
a klasszikus építészetből merít:
harmonikus barokk kertek idéződnek
meg a hatalmas zöld területeken,
amelyek miatt Nowa Huta máig
Krakkó legzöldebb része. Az itt lakók
minden igénye ki lett elégítve a
városrészen belül: ki se kellett
tenniük a lábukat a saját lakónegye-
dükből, helyben volt étkezési,
szórakozási, kikapcsolódási, művelő-
dési lehetőség, minden a kor igényei
és elvárásai szerint (templomok
értelemszerűen nem épültek). Mára a
városrészt újra felfedezték a fatalok
és a kortárs művészek. Számos
kreatívcsoport, alkotó indult innen
vagy él most is itt, a korábban gyűlölt
és egyszerűen rondának titulált
épületekben kezdik felfedezni a
szépséget és a gondos tervezés rejtett
értékeit: a megkopott homlokzatokon
bizony felfedezhetőek a barokk, a
reneszánsz és a lengyel népi építészet
stí lusjegyei is. Mára az épületek jó
részét védetté nyilvánították. A
városrészhez fűződő legendáknak
pedig se szeri, se száma. Az egyik
legviccesebb például az, amelyet a
Lengyel Valóság nevű blog is felidéz,
miszerint: „a főutca díszéül szolgáló
óriási Lenin-szobrot a rendszervál-
tást követően egy svéd milliomos
megvette, füves cigit tett a szájába,
kifúrta a fülét, és berakta a házi
vidámparkjába...”
Az anyák arra tanítják a
lányukat, hogy hogyan legyenek
nők. De mi van, ha a lány
másmilyen nő akar lenni?
28 könyves magazin