Minden írónak megvan a saját tör téne-
te, amelyet meg kell írnia, Papp Sándor
Zsigmondnak a romániai diktatúra és az
egészen hihetetlen feltételeket teremtő
nyolcvanas évek vége volt ez a tör ténet,
amely nem hagyta nyugodni. Az első re-
gény mindig kiemelten fontos, hiszen az
elkészült könyv teremti meg az írót is. A
Semmi kis életek
a pozitív olvasói vélemé-
nyek mellett számos méltató kritikában
is részesült, és lett 2011 végének egyik
l e gke l l emes ebb me g l epe t és e . A
Ceauşescu-érában felnövő írónak van mit
mesélnie boldogságról és boldogtalanság-
ról, regénye a nyolcvanas évekről, a dik-
tatúrában élők min-
dennapos drámáiról
és küzdelmeiről be-
szél ügyesen és len-
dületesen.
Az eddig novellis-
taként és újságíró-
ként jegyzett Papp
Sándor Zsigmond az
észak-kelet-romániai
Radócon született,
később élt Kolozsvá-
ron, Aradon és Szat-
márnémetiben is. Eze-
ket a helyszíneket
gyúrta egybe egy el-
képzelt várossá. Ter-
mészetesen rögtön
felmerülhet az olvasó-
ban más erdélyi szár-
mazású magyar írókkal
való összehasonlítás,
hiszen Bodor Ádám és
D r agomán Gy ö r g y
ugyanezt a világot idézi
meg, előbbi a mágikus
realizmus egészen külö-
nös varázsmeséi vel ,
utóbbi pedig már számos
nyelven szép sikereket
elért
Fehér király
ban egy
gyermek nézőpontjából
mutatja be a diktatúra
működését.
Papp Sándor Zsigmond
egy romániai bérházba
vezet minket, a lakóiról
címével már első hallásra sokat eláruló Tö-
rekvés utca 79-be. A törekvésiek folyama-
tosan a határ mentén egyensúlyoznak:
Románia és Magyarország, a szomorúság
és a boldogság határán lebegnek. Az And-
ré Gide-től kölcsönzött mottó már a kezdet
kezdetén meghatározza, kijelöli a re-
gény útcsapásait: ennek a háznak a törté-
nete egyben egy ország és egy diktatúra
története is. Ezen belül is különös figyel-
met kap egy lakás, ahova az ötvenes évek-
ben költöznek be az első lakók, Rudolf és
felesége, Márta. Fiukat, Balázst a Securi-
tate emberei megölik, majd őt magát be-
szervezik. A szerző nem ítélkezik afelett,
hogy mennyire elfogadható, ha valaki azért
lesz besúgó, mert a hatalom kihasználja
fia halálát. Ehelyett érzékletesen mutatja
be, miért élhetetlen és érthetetlen egy
hazugságra és árulásra épülő hatalmi rend-
szer, amely egészen a legutolsó sejtekig,
a családi és baráti kapcsolatok legmélyebb
rétegeiig kontrollt gyakorol, beférkőzik
egészen a bőrünk alá.
A regény megannyi története szövevé-
nyes hálózattá bomlik ki a lapokon; annyi
remek figura van a könyvben, hogy mind-
egyiküknek el lehetne képzelni akár egy-
egy saját kisregényt is. Könnyű lenne ezt
a gazdagságot annak betudni, hogy a szer-
ző újságíróként annyi lapnál dolgozott már,
hogy telis-tele van karakterekkel és meg-
írásra váró sorsokkal, és valóban: ő maga
is bevallotta egy interjúban, tények és
szemtanúk nélkül nem sokra menne. Fi-
gyelt, hallgatott, kérdezett és raktározott,
így ezekből a történetekből építkezik a
regény, de nem csak emiatt működik.
Ahogy a Literának adott interjújából is ki-
derül: „(A)z volt a fontos, hogy mit jelen-
tett számomra a diktatúra. Hogy széttör-
delte a tör téneteinket, vagyis nem
engedte, hogy a történeteink összeálljanak
egyetlen igaz történetté. Mert ami igaz,
az már rögtön a szabadság felé kezd ve-
zetni.”
Semmi kis életek. Erdélyi történet
Papp Sándor Zsigmond
„A Törekvés utca 79. masszív, szürkésbarnává szikkadt sarokház.”
Budapest 2011 | Libri Kiadó | 396 oldal | 3990 Forint
a
-
Szöveg:
VL
|
címke:
diktatúra, Románia, nyolcvanas évek, újságíró
Hat év aprólékos munkája után elkészült az eddig jórészt újságíróként ismert Papp
Sándor Zsigmond első regénye a Törekvés utca 79. lakóiról, akiken pontosan lemérhető,
mivé változtat a Ceauşescu-diktatúra, milyenné a szomorúság és milyenné a boldogság.
2011 egyik legérdekesebb és legjobb első regénye a
Semmi kis életek
.
Semmi kis életek
50 könyves magazin