könyves magazin 51
Azóta óvatosan bánok a plátói szerelmek-
kel a flmekkel, és csak azokra a könyvekre
fordítok fgyelmet, amelyek igazán megér-
demlik. Lionel Shriver regénye már azelőtt
nagy karriert futott be, mielőtt megflmesí-
tették volna (Orange-díjat kapott 2005-ben),
a hölgy ráadásul a
Guardian
újságírója, tehát
reménykedhetünk abban, hogy ha valamihez
ért, az az írás. A világ leghülyébb ötletének
tűnik pszichotikus, tömeggyilkos kamaszról
könyvet írni, ráadásul vastagot, éppen levél-
regényformában, ami különösen nehezen
olvasható, azonban a téma bejött az írónőnek.
A
Beszélnünk kell Kevinről
t a szépirodalmi
sikerek után flmre is vitték, Lynne Ramsay
rendezésében, a kitűnő Tilda Swinton és John
C. Reilly főszereplésével. A velencei flmfesz-
tiválon szépen szerepelt az adaptáció, ami
nemcsak a flmes stáb, hanem az író érdeme
is.
A
Beszélnünk kell Kevinről
ugyanis nagyon
jó könyv, nemcsak korrekt vagy elolvasható,
hanemnagyon, nagyon jó, számomra a 2011-
es év abszolút meglepetése és végül egyik
befutója lett. Egy ilyen nehéz, többrétű, bo-
nyolult témánál külön csoda, ha a szerző
megússza szarvashibák nélkül, márpedig
Lionel Shrivernek sikerült.
A könyv például, bár egyes szám első sze-
mélyben íródott, módszeresen és könyörte-
lenül elkerüli az érzelgősséget. Eva, az anya,
aki a tömeggyilkosság után börtönben ülő
fát látogatva írja vége-hossza nincs leveleit
a férjének, kifejezetten rigid, kemény nő:
sebészi pontossággal halad rétegről rétegre,
ahogy próbálja megfejteni a tragédia miért-
jét. Szerencsére a szerző nem esik túlzások-
ba sem, a szövegből lassan megismerjük az
Eva jéghidegsége alatt megbúvó, valós és
átélhető érzelmeket. Szép és követhető a
regény szerkezete is, ahogy a jelen,
a közel- és a távolabbi múlt esemé-
nyei között ugrál, egy vívódó elme
asszociatív logikájával. Érdekesek
és összetettek a család tagjai, vi-
szonyba kerülünk velük, megsze-
retjük őket egytől egyig, még a
szemünk előtt felnövő Kevint is:
látjuk és felismerjük azonban hi-
báikat, rossz döntéseiket, és ezek
esetleges kikerülhetetlenségét.
A szöveg egyetlen hibája Kevin
alakjának eltúlzása. Csak egy
leheletnyit érezni soknak a fú
könyörtelenségét, ez azonban
épp elég ahhoz, hogy az olvasó
időnként kizökkenjen a regény
világából, és elgondolkodjon
azon, vajon reális-e, amit olvas.
Ez azonban olyan árnyalatnyi
csupán, és annyira szubjektív,
hogy lehet, egy másik olvasó-
nak fel sem tűnikmajd. A néha
túlzásba vitt precíz kegyet-
lenségen túl azonban a fú
alakja szívszorítóan és pon-
tosanmegrajzolt, lassacskán
pedig egy különös szerelmi
történet bontakozik ki a sze-
münk előtt, ahol a nem kel-
lően szeretett fél áll bos�-
szút és harcol a másik
fgyelméért.
A kötet végén a szerző
képes az általunk ezerszer
átgondolt, megismert ese-
ményekbe még egy csa-
vart vinni, ami meghök-
kent és teljesen felkavar,
így a súlyos, sötét, mé-
lyen kegyetlen kötetet
levegő után kapkodva tes�-
szük le. Nagyon depressziós, borzasztóan
lehangoló, és cseppet semoptimista. Az egyik
legjobb regény, amit valaha olvastam.
Beszélnünk kell Kevinről
Lionel Shriver
„Drága Franklin!”
Budapest 2010 | Gabo Kiadó | 444 oldal | 3990 Forint
a
+
Szöveg:
Miklya Anna
|
címke:
anya, gyerek, gyűlölet, depresszió, gyilkosság, bűn, Amerika
Az első könyv, amit egy flm
miatt vásároltam, a
Pearl
Harbor - Égi háború
című
flm regényváltozata volt,
és bevallom, azért vettem
meg, mert tizennégy évesen
halálosan beleszerettem Ben
Afeckbe. A könyv persze
pocsék volt.
Beszélnünk kell Kevinről